A görögkatolikusok azok a bizánci szertartású keresztények, akik a katolikus egyházzal teljes egységben élnek. Elnevezésükben a „görög” szó a bizánci szertartásra, a „katolikus” pedig a Római Apostoli Székkel való egységre utal. Ma Magyarországon a mintegy 300 ezer görögkatolikus hívő három egyházkormányzati egységben él: a Hajdúdorogi Főegyházmegyében, a Miskolci Egyházmegyében és a Nyíregyházi Egyházmegyében. A főegyházmegye és a két egyházmegye alkotják a Görögkatolikus Metropóliát, melynek székhelye és székesegyháza Debrecenben van.
A kereszténység központja Nyugaton a latin nyelvű Róma lett, keleten a görög nyelvű Konstantinápoly. A Kárpát-medencébe mind a görög, mind a latin nyelvű kereszténység eljutott, a 13. századig virágzó keleti szerzetesi jelenlét volt hazánkban. Magyarországon a tatárjárás pecsételte meg a keleti rítusú kolostorok sorsát. A tatárjárás után az ország peremvidékeire betelepülő, bizánci rítusú szláv és román nemzetiségek lettek a keleti kereszténység képviselői Magyarországon. A 16-17. századig kellett várni, amikor sorra megvalósultak az uniók a különböző nemzetiségű keleti rítusú egyházak és a Szentszék között. Az unióra lépett egyházak elfogadták a katolikus egyház tanítását és elismerték a pápát, mint az egyház fejét, viszont megtarthatták keleti rítusukat és egyházfegyelmüket. Az unióra lépett egyházakat egyesült, vagy unitus egyházaknak nevezzük, a bizánci rítusúakat közismertebb néven görögkatolikusoknak. A görögkatolikusok tehát azok a bizánci rítusú keresztények, akik a katolikus egyházzal teljes egységben élnek. A magyar görögkatolikusok történetének sarkalatos pontja az 1646-ban megkötött ungvári unió.
A trianoni Magyarországon a görögkatolikusok számaránya a korábbi 10 százalékról mindössze 2 százalékra csökkent. A két világháború közötti időszakban a görögkatolikusok társadalmi szervezetek létrehozásával próbáltak meg maguk is javítani helyzetükön.
1950-ben teljesült a magyar görögkatolikusok régi vágya: Dudás Miklós megyéspüspök ekkor alapította meg Nyíregyházán a püspöki székház épületében a papnevelő intézetet és hittudományi főiskolát, melyek ma is működnek.
Az 1989-es politikai rendszerváltás a magyar görögkatolikusok életében is új korszakot nyitott. A Hajdúdorogi Egyházmegyét és a Miskolci Apostoli Kormányzóságot 1988-tól vezető Keresztes Szilárd püspök vezetése alatt intézményi fejlesztések egész sora indult meg, melyek biztosították a kereteket a görögkatolikus egyház lelkipásztori tevékenységének kiszélesítéséhez.
A magyar görögkatolikusok egyházszervezete 2015-ben történelmi jelentőségű fejlődésen ment keresztül. Figyelembe véve egyházunk több évtizedes töretlen fejlődését az Apostoli Szék a magyar görögkatolikusok számára sajátjogú és metropolitai rangú egyházat alapított. Ferenc pápa 2015. március 19-i döntése öt apostoli konstitúcióban, illetve bullában nyert konkrét jogi formát: megalapította a Magyarországi Görögkatolikus Sajátjogú Metropolitai Egyházat, az 1912-ben alapított Hajdúdorogi Egyházmegyét főegyházmegyei, az 1924-ben létrehozott Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte, megalapította a Nyíregyházi Egyházmegyét, Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspököt érsek-metropolitává nevezte ki. Az újonnan alapított Nyíregyházi Egyházmegye megszervezését apostoli kormányzóként dr. Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök kezdte meg. 2015 októberében őt váltotta Szocska Ábel bazilita szerzetes, aki kezdetben apostoli kormányzóként 2018-tól püspökként vezeti az egyházmegyét.