Band
Magyarországon immáron majd fél évszázados múltra tekint vissza a gitáros egyházi zene. A pápai látogatás tiszteletére egy olyan Band alakult, ami Magyarország legismertebb gitáros formációiból és előadóiból állt most össze, pár fiatallal kiegészülve, hogy szolgálatukkal dicsőíthessék a Jóistent a pápai misét megelőző rózsafüzér alkalmával. Tagok: Borka Zsolt, Csiszér László, Gável András, Gável Gellért, Nagy Lajos, Sillye Gábor, Sillye Gergő, Sillye Jenő, Simon Bence, Takács Antal, Varga Attila, Varga Emese Hedvig, Varga Levente László
Capella Theresiana
Budapesten az Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia-templomban működik 2005 óta. A kórus Horváth Zoltán kanonok-plébános kezdeményezésére jött létre, a templom karnagya; Dr. Merczel György a Zeneakadémia Egyházzene Tanszakának docense irányításával. Az énekegyüttes kizárólag képzett zenészekből áll, tagjai többnyire a Zeneakadémia Egyházzene Tanszakáról kerültek a kórusba. A kórus megalakításának célja volt, hogy rendszeresen mintaszerű liturgikus egyházzenei szolgálatot lásson el. Elsősorban a gregorián éneket és a reneszánsz polifóniát részesítik előnyben egyházzenei szolgálataikon, gondosan illeszkedve a napi liturgia szövegeihez. A Capella Theresiana az elmúlt években több mint 100 reneszánsz misét, kb. 250 motettát és számos gregorián tételt adott elő. A kórus legnagyobb gyakorlatot Palestrina (28 mise) és kortársai; Victoria (16 mise) és Lassus (10mise) műveinek eléneklésével szerzett.
Erdődy Kamarazenekar
1994-ben alapította Budapesten Szefcsik Zsolt hegedűművész, aki azóta is a zenekar művészeti vezetője és koncertmestere. Az együttes magyarországi kottatárak kéziratai alapján több mint félszáz művet mutatott be évszázados feledés után. Több jelentős XVIII-XIX. századi szerző műveiről kizárólag az Erdődy Kamarazenekar előadásai alapján vált hozzáférhetővé hangzó zenei anyag. Emellett a zenekar több kiváló hazai szerzőtől rendelt és mutatott be új műveket (Orbán György: Stabat Mater, I. hegedűverseny, Udvari táncok, Sopra canti diversi, Sopra canto fermo; Gyöngyösi Levente: Lukács passió, III. divertimento), ezzel is sokakhoz eljuttatva a hazai kortárs zeneművészet értékeit. Az együttes a franciaországi magyar évad keretében 2001-ben debütált az Ile de France Fesztiválon, sikerrel lépett fel Bécsben, Rómában, Ljubjanában, Varsóban, Wroclawban, hangversenykörúton szerepelt erdélyi kastélyokban és templomokban.
Kispap Scola
A Központi Papnevelő Intézetben nagy hagyománya van, hogy az ott lakó kispapok az Egyetemi Templom szentmiséit scola énekléssel kísérik. Ezzel nem csak a szertartásoknak adják meg az azt megillető magasztosságot, de a hallgatóság is betekintést kaphat arról, hogy több évszázaddal ezelőtt - amikor még a Pálos Rend kolostoraként szolgált az intézmény - milyen hangulata volt az itt lakó szerzetesek által vezetett szertartásoknak.
Maczkó Mária
Érdemes Művész, Magyar Örökség-, Prima-díjas népdalénekes. A Debreceni Zeneművészeti Konzervatóriumban 1982-ben végzett magánének szakon. 1983-ban megnyerte a Pest megyei népdalversenyt, s megkapta a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet. 1986-tól tíz éven át a Magyar Állami Népi Együttes szólóénekese volt. Évekig a Vasárnapi Újság hangjaként is felcsendült a Magyar Rádióban. A fehér foltnak számító Galga mentén elkezdte a népdalok gyűjtését, amelyből 1990-ben Rónai Lajossal könyvet jelentetett meg “Rózsát ültettem a gyalogútra” címmel. Közben óvodás gyermekjátékkört és népdalkört vezetett Domonyban, tanított az aszódi népzenei műhelyben, táborokban, hat éven át a Kartali Asszonykórus, tíz éven át a Turai Énekmondók művészeti vezetője volt. Több zenekarral is dolgozott együtt, melyekkel számos hangzóanyaguk megjelent a kárpát-medencei magyar népdalválogatásoktól a rendhagyó irodalomórákig: a Tarisnyás népzenekarral, a Folk Trióval, a Gajdos népzenei együttessel, duóban bejárta az országot Széles András citeraművésszel, Szabó András versmondó előadóművésszel. Olasz Ferenc rendező 1995-ben „Gyertyaszentelő- és Gyümölcsoltó Boldogasszony” ünnepeiről Mária-filmeket készített énekeivel. 2010-2018-ig volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének népi ének tanára, 2017-2022-ig pedig a turai Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár művészeti vezetője. 2017-ben újjászervezte a Turai Énekmondók csoportot. 2018-tól a Sára Sándor által létrehozott „Földobott kő” Alapítvány kuratóriumi tagja, 2022-től az MMA Népművészeti Tagozata nem akadémikus köztestületi tagja.
A szentmise kórusa
A kórus a székesegyházak és templomok képzett énekeseiből áll, mely a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolával együtt szolgál. A meghívott kórustagok, összesen 312 fő, képviselik Budapest, Esztergom, Eger, Győr, Vác, Székesfehérvár, Pécs, Szeged, Kaposvár, Kóka, Nagykanizsa, Borsosberény, Szarvaskő, Fót, Sukoró, Sárszentmihály, Mór, Jászberény, Ősi, Bátya, Kalocsa, Vámosszabadi, Nyúl, Bogács, Kerepes, Kistarcsa, Makó, Veszprém, Ajka, Zirc, Balatonalmádi, Várpalota, Nagykőrös, Keszthely, Gödöllő, Veresegyház, Nyíregyháza, Tura, Tiszaföldvár, Őrbottyán, Kerepes, Rétság, Győrzámoly, Csobánka, Göd, Zalacsány és Kistarcsa egyházi énekkarait. Az egyházmegyék kórusát Varga László karnagy zeneigazgató szervezte.
Varga László kanonok
Közel négy évtizede a váci székesegyház karnagya, az MKPK zenei testületének az Országos Magyar Cecília Egyesületnek (OMCE) központi igazgatója. Tanár, zeneszerző, az egyházzenei élet jelentős szervező egyénisége, Vác város díszpolgára. 10 éve alapította a Váci Székesegyházi Kórusiskolát, melynek művészeti vezetője. Szakmai díjak és egyházi kitüntetések birtokosa. A KÓTA Egyházzenei Szakbizottsága Katolikus Szekciójának elnöke. Diplomáit a budapesti Karnagyképzőn és a Zeneakadémián szerezte. A Váci Székesegyház Szent Cecília Kórusa általa vált az egyik legelismertebb énekkarrá. Ezen kívül újságírói, sajtóapostoli tevékenysége is közismert: a Magyar Kórus egyházzenei lap főszerkesztője, valamint a Kossuth és a Magyar Katolikus Rádió munkatársa és szerkesztője.
Sapszon Ferenc, ifj.
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust követően ezúttal is a szentmise zenei felelőse. A Magyar Kurír számára adott interjúban elmondta, hogy komoly segítséget jelent számára a NEK-en szerzett tapasztalat, mivel ezúttal nagyon rövid idő alatt kell felkészülnie neki és a kórusnak is a zenei szolgálatra. Kiemelte, hogy fontos lesz a szentmisén a gyors döntések megszületése, mivel „a zene szerves része a liturgiának, együtt kell, hogy éljen, lélegezzen a liturgikus eseménnyel”.
A szentmise karnagyai
Czifra János, Ménesi Gergely, Sapszon Borbála, Sapszon Ferenc, Szili Zoltán, Varga László