.jfif)
Magyarország államalapító szent királyát, Istvánt, 1038. augusztus 20-án temették el a székesfehérvári bazilika közepén. Mivel a pogányok miatt zavaros idők jártak, hamarosan áthelyezték testét a bazilika alatt lévő sírkamrába. Csodás erőt tulajdonítottak jobb kezének, így leválasztották testéről. Merkurius – aki a kincstár őre volt –, hogy óvja később ellopta és bihari birtokára rejtette. Szent László király, amikor a kezet sem a sírban, sem a kincstárban nem találta, meglátogatta Merkuriust. Az egykori kincstartó mindent bevallott, de legendát kerített a tolvajlás köré: A szent ereklyét egy angyal bízta rá. László király elfogadta a magyarázkodást és a helyszínen kőmonostort építtetett, mely a falu nevét is adta.
1222-ben az Aranybulla törvénybe iktatta a Szent Jobb tiszteletét. A 16. században vándorútra indították: a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. Mária Terézia mindent elkövetett visszaszerzése érdekében, végül 1771 április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, majd elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-nak megünneplését.
Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, a rend megszűnése után, 1865-től az Esztergomi Főegyházmegye. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. Ez idő alatt kiemelkedő volt 1938-as év: Szent István halálának 900. évfordulóján meghirdették a Szent István jubileumi évet és ez alkalomból a Szent Jobbot körülhordozták az országban.
A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt egy salzburgi barlangban rejtették el, majd amerikai katonák találtak rá. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja 1945. augusztus 20-i körmenetre visszahozta Magyarországra. Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig. A kommunizmus idején a Szent István-bazilika plébániájának páncélszekrényében őrizték. 1983-ban került újra a nyilvánosság elé: A Szent István-bazilikában felújított kápolnát Szent Jobb kápolnává nyilvánították, melyet Paskai László bíboros, prímás, érsek szentelt fel 1987-ben – itt már a hívek is látogathatták.
A Szent Jobbot a Lippert József által 1862-ben ezüstből és csiszolt üvegből készített neogótikus ereklyetartóban őrzik. Államalapító szent István kézereklyéje a magyar államiság jelképe lett.