Augusztus 20. az első, államalapító magyar király, Szent István főünnepe, egyben állami ünnep is. Egyházi szempontból az ünnep csúcspontja a hagyományosan a Szent István-bazilika előtti téren bemutatott szentmise és az ahhoz kapcsolódó Szent Jobb-körmenet, amelyben Szent István épen megmaradt jobbkéz-ereklyéjét viszik körbe évről évre ugyanazon az útvonalon. A Szent Jobbot keresztény hívők és vallásukat nem gyakorlók ezrei követik.
A Szent Jobb első magyarországi „körútja” 1771-ben volt, miután Raguzából (Dubrovnik, Horvátország) hazaérkezett: Győrben és Pannonhalmán több napig mindenki megtekinthette és leróhatta tiszteletét. Rendszeressé azonban csak 1891. augusztus 20-a után váltak a körmenetek, miután Szent István napját munkaszüneti nappá nyilvánították.
Az egyik legemlékezetesebb Szent Jobb-körmenet 1947-ben volt, amikor maga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a bazilikától a Hősök teréig. Ekkor közel félmillió ember vett részt a processzión. A következő évben a kommunista vezetők már nem engedélyezték a felvonulást vallási és nemzeti tartalma miatt. 1950 és 1989 között ez a nap a népköztársaság ünnepe volt, és az alkotmány napjának, az új kenyér ünnepének nevezték.
Több mint negyven évi szünet után, 1989. augusztus 20-án rendezték meg újra a Szent Jobb-körmenetet, azóta minden évben ez az egyik legfontosabb budapesti esemény. A Szent István-napi misére az utóbbi években mini zarándoklat indul a fővárosban, lelki és kulturális program várja azokat, akik már a szentmise előtt pár órával kilátgatnak a Szent István térre. Hagyományosan vendégszónokot kérnek fel a szentbeszédre, számos hazai és határon túli magyar püspök mellett homíliát mondott többek közt Josip Bozanić bíboros, zágrábi érsek (2016) és Stanisław Gądecki poznańi érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke (2019) is.
A Szent Jobb-körmenet mellett az is fontos augusztus 20-i vallási hagyomány, hogy ilyenkor áldják meg az új kenyeret mind országos szinten, mind az egyes közösségekben.