A 18. században Szent Lőrinc-pusztaként ismert területen Mayerffy Xavér Ferenc szőlész és borász létesített szőlőiskolát. A mai ismert Ferihegy nevét – ami a 19. századtól már a térképeken is megtalálható Ferihegy-puszta néven – róla kapta.
A ferihegyi, azaz a Budapest Liszt Ferenc nemzetköri repülőtér a mai Pestszentlőrinc (XVIII. kerület), Rákoskeresztúr (XVII. kerület) és Vecsés határában fekszik. Szinte teljesen sík vidékről van szó, mégis hegynek nevezik. Oka, hogy ez a síkság a Duna hordalékából és a rárakódott homokból épült fel, keleti felén pedig a szél kisebb-nagyobb homokdombokat emelt, amelyek szinte már „hegynek” tűntek.
A budapesti reptér építésébe 1939-től vágtak bele Ferihegy-pusztán. A terület észak-nyugati részére szánták a polgári repülőteret. Az erre a 1939-ben kiírt nyílt pályázatot ifj. Dávid Károly – aki a modern magyar építészet egyik letéteményese – terve nyerte meg. Különlegessége volt, hogy a terv felülnézetből egy repülőgépet formázott. Az építkezés 1942-ben indult, de a világháború derékba törte. Mivel a katonai repülés fokozódott, 1944-ben le is állt a polgári légi forgalom. A háborús pusztítást követően 1947-ig parlagon maradt a terület, majd a repülőteret felújították és 1950. május 7-én újra átadták a forgalomnak.
A Magyar Légiforgalmi Vállalat 1954. november 25-én alakult. Ferihegyről az első nyugatra induló menetrendszerinti járat a Malév bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság, amely járatot indított Budapestre a holland KLM volt 1957-ben. Ferihegy utasforgalma 1974-ben elérte az egymilliót. A 2. terminált 1985-ben, míg a 2B terminált 1998-ban adták át. Az irányítótorony 1983-ban készült el, ezt 2000-ben két szinttel bővítették. 1993 nyarán a Malév elindította Magyarország első tengerentúli járatát New Yorkba.
2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a repülőteret átnevezték Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.
2012-től a magyar légitársaság nem működött tovább. Vele együtt a 1. terminál bezárása is szükségessé vált. 2016-ban a reptér forgalma elérte a 11 milliós utas számot. 2019-ben elkészült a BUD Cargo City névre keresztelt világszínvonalú légiáru-kezelő komplexum, amely azóta Közép-Kelet Európa cargo kapujaként működik.