Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke 1963. május 31-én született Székesfehérváron, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1977-ben családja Székesfehérvárra költözött. 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium).
1984-ben több társával megalapította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget, amelynek egyik szerkesztője is volt. 1989 és 1990 között az oxfordi Pembroke College-ban tanulmányozta az angol liberális politikai filozófia történetét.
Az 1988. március 30-án megalakult Fidesz alapító tagja. 1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai ravatalánál elmondott beszédével – amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte – vált országosan és Európa-szerte is ismert politikussá. Ugyanennek az évnek a nyarán az ellenzéki tárgyalócsoport tagjaként részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain.
1990 óta a Magyar Országgyűlés képviselője, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992 szeptemberében a Liberális Internacionálé alelnökévé választották. 1993 májusában a Fidesz elnöke lett, irányítása alatt vált a Fidesz radikális ifjúsági politikai mozgalomból nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt, polgári néppárttá.
Az 1998. évi parlamenti választásokat követően a Fidesz-Magyar Polgári Párt–FKGP–MDF koalíciós kormány miniszterelnöke lett. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, de több szimbolikus beruházás is, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő, a II. világháború óta torzóként álló Mária Valéria híd újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. 1999 márciusában a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2002 októberében az Európai Néppárt alelnökévé választották.
2003 májusában újra a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke lett, amely időközben szövetséggé alakult. 2006 márciusában, majd 2009 decemberében az Európai Néppárt alelnökévé választották.
A 2010. évi parlamenti választásokat követően a kétharmados többséget szerző Fidesz–KDNP pártszövetség miniszterelnöke lett. Második miniszterelnöki ciklusának meghatározó intézkedései az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése a határon túli magyarok számára, Magyarország Alaptörvényének elfogadása 2011. április 25-én, valamint az ország kivezetése a gazdasági válság okozta súlyos krízisből. 2014-ben a Fidesz–KDNP pártszövetség második kétharmados győzelmével ismét Magyarország miniszterelnöke lett. 2018-ban a magyar választópolgárok a Fidesz–KDNP-t harmadik, 2022-ben negyedik alkalommal is kétharmados győzelemre segítették, melynek köszönhetően jelenleg ötödik miniszterelnöki ciklusát tölti.
Nős, felesége Lévai Anikó jogász, öt gyermekük és öt unokájuk van.